Régen nem írtam, de most tényleg nagyon sok kimaradt. Pedig esemény volt bőven, ezért is nem nagyon jutottam hozzá, hogy írjak. Megpróbálok így utólag beszámolni a mindenféléről.

Először is voltak ugye az ünnepek. A heveny honvágy elkerülése érdekében igyekeztem a karácsony gondolatát is távol tartani magamtól, ami nem ment könnyen, mivel a világnak ezen a felén is rájöttek a karácsony fogyasztásfellendítő hatására, ezért igyekeznek bepasszírozni a köztudatba, hogy "karácsony van, vásárojjá'". Viszont pár évszázad ünnepi hagyománya kimaradt, úgyhogy karácsonyi dekoráció címén hajmeresztő dolgokat produkálnak. Például feldíszítenek mindent (fenyő nem nagyon van, csak mű, abból viszont a rózsaszín a legmenőbb), pl. nagyobb szobanövényeket, kiszáradt korallt, vagy háromszögbe összetámasztott partvisnyelekt is, hogy legyen "karácsonyfa". Dísznek jöhet minden, ami csillog, abból meg itt van bőven. Zene is jár az ünnepi hangulathoz, szigorúan a legklisésebb karácsonyi dalok leggagyibb csingilingi-változata, lehetőleg két-három számnál nem több, körbe-körbe. Szóval ha épp nem volt honvágyam a karácsonytól, akkor a hidegrázás és a röhögőgörcs között ingadoztam. Az milyen, amikor bamba fejjel várom a buszt a téli esőben, és amikor megérkezik, akkor látom, hogy egy vékony kínai mikulás a sofőrünk? Az egyik buszcég szerint ugyanis jó ötlet az összes vezetőt beöltöztetni pirosba meg sapkát nyomni a fejükbe, ezt is csak Ázsiában lehet megcsinálni, képzeljétek el az otthoni BKV-sofőröket így... előbb lenne sztrájk azt hiszem.

Szóval visszatérve az ünnepekhez, inkább dolgoztam, ha már volt lehetőség táncolni.Szenteste is, meg szilveszterkor is, meg közte még egy napon színes tollakkal a fejemen illegettem magam, végülis buli volt, leszámítva az extra kényelmetlen tűsarkú csizmát, amit direkt erre az alkalomra vettünk a lányokkal (éjszakai piacos-alkudozós, naná, hogy nem nagy minőség).Így aztán az újév egy liftben ért, néhány másik elvetemült csajjal együtt, épp útban egyik fellépési helyről a másikra. Viszont jól jött egy kis pluszpénz, tekintve, hogy a januári ösztöndíj szokás szerint késett.

Aztán miután így kimulattam magamat, nekiugrottam a szemesztervégi dolgozatoknak, amiből hármat is meg kellett írnom pár hét alatt. Nem volt könnyű, de sikerült, múlt héten végre mindent letudtam. El sem hittem, hogy végre nincs semmi lemaradásom, most tényleg lazíthatok kicsit. Ennek örömére mondjuk most meg költözködni fogok már megint, mivel lakótárs híjján elég drága a bérlet, ráadásul zajos is, úgyhogy továbbállok. A szerződésem két hét múlva lejár, addigra szednem kell a sátorfámat.

Hétvégén kicsit lementem Kaohsiungba kikapcsolódni, rég jártam ott utoljára. Meglátogattam Jillt és a tizennyolc kutyát, Hannal is találkoztam, és beszereztem egy kis leégést, mert persze muszáj volt kicsit heverni a tengerparton a napsütésben a tajpeji esős szutyok után. Jólesett nagyon, de most újra dolog van a sárlavórban, így hát visszajöttem, és nekiálltam a lakáskeresésnek. Szakadó esőben külon élvezet.

Mivel már annyi mókás képem van ilyen-olyan fellépésekről, a kedvenceimet csokorba szedtem, és csináltam belőle egy albumot. Diszkrét kacarászás végett megtekinthető az alanti képre kattintva.

From tancos kepek

Ez itt épp egy táncostárs esküvőjén készült, ahol mi is szórakoztattuk a nagyérdeműt, aztán az elmaradhatatlan fotókészítés is megvolt persze, a vőlegényt különösen csípem ezen a képen:)