Végre van egy használható minőségű videofelvételem arról, ahogy táncolunk, persze hogy muszáj megmutogatnom! Azért túl sokat ne várjatok, kis fotógéppel készólt kézből, de legalább mozgókép, bár néha talán kicsit többet is mozog, mint kellene.

November végén volt egy össztáncsoporti összeröffenés Xinzhuban (Kiki ott lakik), és mindenki megmutatta, mit tud. A legtöbben nem is csak egy produkcióban szerepeltek, szóval volt nyüzsgés. Az utolsó héten még engem is berántottak egy másik táncba, aminek köze nincs a hastánchoz, úgyhogy nekem is két jelenésem volt. A másikról is van videó, de azt nem teszem ki, mert a kollegina akit megkértem, hogy vegye fel a táncunkat, olyan ügyesen tette ezt, hogy a négyfős tánccsoportból én vagyok az egyetlen, aki tökéletesen ki van takarva az produkció kilencven százalékában. Amúgy eléggé érdekes kis koreográfia volt, a Japánban divatos (talán a mangák ihlette) szobalány-jelmezben adtuk elő, ami persze nagyon rövidke volt, valamint combfix és tűsarkú dukált hozzá. Ami nagyon érdekes, hogy nekik erről nem az jön le, hogy "na, ebben a szerelésben simán kiállhatnék az út szélére", hanem hogy milyen cukiiiiiii...... hát izé, ízlések és pofonok ugye. Én mindenesetre otthon nem flangálnék ebben a cuccban, a magam ízlése miatt sem, de főként a várható reakciók miatt sem. És akkor még a bokatörés veszélyeiről nem is beszéltünk.

Szóval jöjjön akkor a videjó.... az eleje kicsit lamaradt ugyan, aztán meg az egyik kollegina sajnos elrontja kissé a koreográfiát, de szerencsére utána szépen rendbejön minden.

A fellépésünk után én gyorsan vonatra ültem, és visszajöttem Taipeibe. Egy koncertet akartam megnézni, ismerősök játszottak jófajta reggae-t, nem akartam kihagyni. A móka kedvéért pedig a táncos göncömben állítottam be....volt sikere!:)

Ja igen! Ugye felismeritek, melyik vagyok én a videón?:)))