Bizony, van némi restanciám a hátrahagyott óévről, hát most a legszínesebbet megkapjátok.
Valamelyik decemberi vasárnap történt, hogy már reggel elképesztő hangokra ébredtünk, úgy nyolc körül....csörömpölő cintányérok, valami rikoltozó fúvóshangszer, olyasmi hangja van mint a tárogatónak, csak még élesebb, meg dobok, gongok......és mindez hol hangosabban, hol halkabban, valamint nagymennyiségű petárdadurrogás. Nagyon nem lepődtünk meg, mert errefelé a házasságokat, illetve halotti szertartásokat is hasonló zenebonával szokás véghezvinni, többnyire az utcán felállított hatalmas sátrakban (ilyenkor a kisebb utcákat egyszerűen lezárják a forgalom elől egy napra, a nagyobbaknak csak egy-egy sávját), így nem rohantunk megnézni, mi zajlik. Meg valami programunk is volt aznapra, hát nem nagyon törődtünk az egésszel. Délután azonban amikor jöttünk hazafelé, meglepve láttuk, hogy az utcák még mindig tele vannak emberekkel, és a csörömpölés sem szűnt meg, sőt.
Alighanem valamiféle taoista ünnepnap lehetett, vagy valami egyéb fontos esemény, mindenesetre hihetetlen mennyiségű istenszobor kószált az utcákon. A régi hagyomány szerint ugyanis az istenszobroknak nem kell mindig a templomban kuksolni, jeles napok alkalmával kivonulnak ők is, méghozzá nagyon gazdagon díszített gyaloghintókban, népes kíséret mellett. Valamiért úgy tűnik, hogy az istenek nagyon szeretik a hullámvasutat, ugyanis a gyaloghintók hordozói a cipelés mellett nagy energiát fektettek az egész jármű ritmikus hintáztatásába is, úgyhogy én már attól szédülni kezdtem, ha sokáig néztem.
Ilyen gyaloghintókat már láttam templomok udvarán pihenni, de gyakorlatban most először....és rögtön ilyen sokat! A környékünk kisutcái telistele voltak egymás után felsorakozott gyaloghintókkal. Úgy tűnt, meghatározott útvonalon tart a felvonulás, és minden útbaeső templom, szentély előtt (amiből pedig van erre nem kevés) megálltak, és egyenként átestek valamiféle szertartáson, Sajnos ezt nem láttam közelről, mivel egyrészt tömeg volt, másrészt pedig nem mertem közelebb menni a rengeteg petárda miatt, amit láthatóan "ahogy esik, úgy durran" jelleggel szórtak mindenfelé.....és közben kis teherautók platóján szorongó zenészek fújták, ütötték, szóval volt ricsaj. Ahogy kint sétáltam és nézelődtem, én is a nézelődés tárgya lettem, jól megbámultuk egymást a felvonulókkal, csak nekik nem volt idejük fényképezni...:)
Végül este későig tartott a mulatság, de még másnap délelőtt is tele voltak az utcák piros papírfecnikkel, amik a petárdákból szóródtak szét.....
