Igen mozgalmas pár héten vagyok túl, főleg ami a táncot illeti. Kezdem a múlt vasárnappal, amikorra is meghívást kaptam egy ismerős ismerősétől, hogy vegyek részt egy kötetlen fotózáson egy most induló stúdióban. Bár senkit nem ismertem előtte, igent mondtam. Végül vagy hat fotós, és velem együtt összesen két "modell" jelent meg, minek közetkeztében igen kapós lettem. Táncos képeket szerettek volna, így magamra aggattam a csingilingit, és gyerünk. A fátylaimnak nagy sikere volt, ennek köszönhetően több, mint három órán át forogtam, pörögtem, lobogtattam, este meg Lajos alig győzte masszírozni a vállamat meg a hátamat.

De megérte, egyrészt egy csomó emberrel megismerkedtem, másrészt nagyon klassz képek készültek. Még nem kaptam meg mindet, így várhatóan az album bővülni fog, de már így is remek, ami van. Remélem, nektek is tetszeni fog, a képre kattintva lehet odalesni (ez az egyik kedvencem):

From Táncos képek

A másik izgalmas dolog a múlt hétvégén történt, de csak most kaptam meg a videót. Huszadikán volt ugyanis a daoyinesek évi rendes találkozója, ahol mindenki bemutatja amit tud. Idén felkérést kaptam, hogy táncoljak. De nem ám csak úgy, hanem legyen a dolog közösségi, és a csoporthoz kapcsolódó: így kaptam öt urat, meg néhány hetet, hogy létrehozzunk egy igen érdekes produkciót. Négy próbára volt időnk, az egyikről olvashattatok már korábban, jóanyám remekül szórakozott az attrakción.

A színpadon végül jól sikerült a dolog, igaz megvolt az összes baki, amire számítottam - fátyolra lépés, fátyol elejtése, vagy szimplán csak a koreográfia elrontása - de ezzel együtt nagyon elégedett vagyok a csapattal, igazán keményen dolgoztak. A közönség meg láthatóan élvezte, azt hiszem, ez még jó darabig téma lesz a csoporton belül. Azért táncoltam egy szólót is,

És itt látható a fő produkció, Zoli a balszélen kék fáyollal és hatalmas vigyorral (plusz pirospont):

Szeretettel várom a műértő kommentárokat!