Márc.2.

Itt annyi a sok szép látnivaló, hogy muszáj volt kihasználni még az utolsó napot is. Mára kirándulást terveztünk, de reggel arra ébredtünk, hogy szakad az eső. Aludtunk még egy sort, addigra már csak kicsit csepegett, de elég ősziesnek tűnt. Ennek az lett a következménye, hogy a tegap sok macerával bepakolt bőröndöt újra át kellett túrni, mert a tegnapi időjárás alapján tervezett mai ruha kissé vékonynak tűnt, mást kellett előgubcsizni helyette. A városból busszal mentünk ki a hegyek közé, kissé ködös-felhős időben, de így is gyönyörű volt!!!! Én jártam már itt máskor, amikor tiszta, napos idő volt, persze úgy is nagyon szép, de nekem így, felhős-titokzatosan is nagyon tetszett, ez úgy illett a hegyekhez, most pontosan úgy néztek ki, mint a kínai tusrajzokon szoktak.

Megint újabb csodák. Meredeken emelkedő magas hegyek, tele különös fákkal, növényekkel, közöttük úszkálnak a felhők, néhol folyómedrek, ezúttal csak kis vízzel, de sok szép nagy kővel, a hegyoldalban néhol házak, templomok, a fene egye meg, úgyis hiába töröm magam, lehetetlen átadni. Most már nem csak a bőröndöm van dugig pakolva, de a szívem-lelkem is csordultig töltve. Csak bámulom, és nem tudom, mit érzek, de valami nagyon-nagyon-nagyon-nagyon............

A buszvégállomástól még sétáltunk, itt is van utcácska finomságokkal, szépségekkel, lehet kóstolgatni, vásárolni. És ahogy haladunk fölfelé a hegyoldalban, a táj is csak egyre szebb, ha ezt egyáltalán még lehet fokozni. Aztán utaztunk egy nagyon aranyos kisvasúttal, kis erdei mesevonat. Felvitt minket egy nagyon szép vízeséshez.

From marc2

Igyekeztünk képeket csinálni, hogy valami nektek is jusson belőle. Még ennél is egy kicsit följebb van egy felvonó, naná, hogy muszáj volt kipróbálni.

From marc2

Nincsenek tovább jelzők rá, onnan milyen a látvány. Felvitt a hegy tetejére, az aztán már igazán a világ teteje volt. Ott álltam, talpig felhőben. Így is nagyon jó volt, különleges illat, meg a vízesés zúgása, meg egyáltalán itt lenni! Valószínűleg napos időben még fantasztikusabb lehet innen lenézni, (ugye milyen okos vagyok, hogy rájöttem?) mert vannak fent távcsövek, amikkel körbe lehet kukkolni a hegy tetejéről. Én ezt sosem értettem. Mászol vagy utazol egy csomót, hogy fent legyél a hegy tetején, aztán meg bedobsz egy marék aprót egy ilyen izébe, hogy megnézhesd a lenti dolgokat olyan közelről, mintha föl se jöttél volna. Valaki elmagyarázná? A hegyről lefelé menet beültünk egy szép helyre, és megettük az utolsó közös ebédet. Soha nem találnátok ki, mi volt a menü! Nem, nem mocsi. Az egészet nem sorolom fel, legyen elég annyi, hogy nagyon finom volt a levesben az aranytű-virág.

From marc2

Mire megebédeltünk, kisütött a nap, visszajött a jó idő. Aztán már jönni kellett haza, hogy még gyorsan befejezzük ezt az utolsó néhány fejezetet, mielőtt indulok a repülőtérre. Amilyen hihetetlen volt induláskor hogy jövök ide, most ugyanolyan furcsa hogy hamarosan megint otthon leszek. Ez a sziget egy meseország. Az, főleg ha csak három hetet vagy itt. Minden csodálatos, és tele van meglepetésekkel. Minden nagyon-nagyon más, mint otthon, az időjárás, az illatok, a növények, még a hold is az égen. Nagyon finomak a kaják, az italok, nagyon-nagyon kedvesek az emberek, az egész légkör nagyon barátságos, biztonságos, elfogadó. Ebben a mondatban meg nagyon sok a nagyon. Itt minden lehetséges és természetes, ami máshol nem lenne az. Ja, például a nyilvános helyen büfögés! Itt valahogy kinyílik az ember, egyszerűen csak jó itt lenni. Isten bizony, nem vagyok egyik utazási iroda embere sem, de mindenkinek nagyon ajánlom, hogy jöjjön el, és kóstoljon bele. (az esetleges következményekért nem vállalom a felelősséget) Ezzel totálisan egyetértek! (Ugyanitt szoba olcsón kiadó)

Na, akkor hamarosan indulok a meseországból vissza a földre, erről még olvashattok majd egy beszámolót.